Vannak dolgok, ahogy tesóm szokta mondani. 12 éve (?!uh!) jártam itt utoljára, azóta Mysore jobbára megváltozott. Az akkori legjobb szállásunkra nem ismertem rá, teljesen átépítették és a hajdani 150 rúpiás „drága” double room ára mára 450-500 ruppóra emelkedett. Persze van TV meg fürdőszoba is két fajta WC-vel, na de érted?!

A kereszteződésekben közlekedési jelzőlámpák irányítják a forgalmat, és leesett állal vettem tudomásul hogy megállnak a pirosnál (na jó, azért nem mindíg) – őrület! A jól ismert földút, szeméthalmon legelésző tehén tőszomszédságában egy hightech szupermarket világít vakítóan és teljesen utópisztikus módon. Ezekből a többemeletes csili-vili bevásárlóközpontokból több is van szerte a városban és a helyiek előszeretettel vásárolnak bennük. Itt Indiában. ?

Mindenki motorral, robogóval, luxusautóval jár, biciklist alig látni. Egy olyan városrészben lakunk, ahol 6 éve még erdő állt állítólag.

Egyébként 3 nap után már találtunk is egy kertes, békés apartmant, ez volt a jógastúdió korábban.

A szobánkban a falon van egy bajszos napocska. And the napocska looks like this:

Van gekkónk, denevérünk, van csíkosmókusunk, pálmafánk, bazsalikomunk, banánfánk, uborkánk, várjál… uborka az nincsen.

Lakótársaink néhány tiger (thai girl), de sajnos egyik sem tud thai masszírozni, így kénytelen voltam a szomszéd ayurvédikus masszőrnél eltölteni 105 percet sajátságos „olajfürdőben”. Jófajta dolog!

 A konyhában Hédi nagyon finomakat főz én meg gyümölcssalátát készítek, amiben van narancs, gránátalma, papaya, banán és … retek.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.